"És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.
És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül."



Valószínűleg elég sok információnk van erről a fajról, így alapvetően nem lenne szükség arra, hogy fejtegessük, mi is az ember, viszont mivel a természetfeletti családok nem mindig csak természetfeletti tagokból állnak, ezért nem árt pár szót megjegyezni róluk is. Nem mellesleg ők is kiveszik a részüket az embertelen mindennapokból.

* És talán mert lehet, hogy lesz egy-két faj a jövőben, amelyik az emberek soraiból lép elő...

Amióta az emberi történelem létezik, azóta mindig voltak olyan családok vagy magánzó személyek, akik azt tűzték ki szent célul, hogy kiirtják a természetfelettinek tartott lényeket. Ezek az emberek elég rövid életűek szoktak lenni, mivel a lények komolyabb erőt képviselnek. A közhiedelmekkel ellentétben az egyháztól, Istentől nem kapnak semmilyen támogatást (szenteltvíz, szent tárgyak felejtősek, ahogy a Allium sativum is).

A korábbival szemben viszont létezik egy csoport, mely életképesnek tűnt az évszázadok során. Ez a csoport lényegében a Szövetséggel szorosan együttműködve figyeli meg a természetfeletti lények tevékenységét. Miért életképesebbek, mint a vadászok? Általában nem kötnek bele másokba, nem próbálják őket elpusztítani, és mivel objektívnek kellene maradniuk, ezért barátkozni se szoktak velük. (Ha valaki túl közel kerül egy lényhez, akkor kötelessége elhagyni a figyelők sorát, mintegy nyugállományba vonulni.)


Egyszerű a válasz: Azért, mert a Szövetség képes őket szükség esetén megvédeni. Habár a Szövetség tagjainak nem kötelessége a Figyelők életét megmenteni, de kérhetnek egymástól kölcsönös segítségnyújtás címszó alatt segítséget.



Hosszú évszázadokkal ezelőtt történt, talán még a Szövetség létrejötténél is régebben, és vagy senki sem jegyezte fel, vagy pedig olyan mélyen elásták az erre a kérdésre adott igazi választ, hogy arról csak a legmagasabb rangú Figyelők tudhatnak és féltve őrzik eme titkukat.


Az évszázadok során elég hamar rájöttek arra, hogy habár beépülhetnek bármilyen szervezetbe, a folytonos titkolózás megterheli a figyelőket. Ennek a megfigyelésnek a hatására a Figyelők pár évtized leforgása alatt kisebb családokba kezdtek el tömörülni, ahol a család minden tagja a megfelelő kort elérve kötelezően be kellett, hogy lépjen a kötelékbe. Mivel nem mindenki volt alkalmas Figyelőnek, ezért létrejött egy legalacsonyabb rang, melyen csupán egyetlen kötelessége van a halandónak: hallgatni.

Azok a Figyelők, akik nem szeretnének vagy nem tudnak a Figyelők csoportjának szervezetében részt venni. Egyszerű családtagok, akik hétköznapi életet élnek, szinte figyelembe se véve a természetfeletti világ létezését. Egyetlen kötelességük, hogy senkinek se beszéljenek arról, amit tudnak.

Azok a személyek, akik a lényegi feladatokat végzik. Adatokat gyűjtenek a városi teremtményekről, szinte bármiről. Nem ritka, hogy személyesen ismernek egy-két magasabb rangú tisztségviselőt (tanácsost) és az se ritka, hogy első kézből tőlük szerzik az egyes információkat.

Általában egy adott területen élő család vezetője. Ha túl nagy a város, akkor előfordulhat, hogy több családfő is van, vagy az, hogy tanácsba tömörülnek. Ebben az esetben választanak egyet, aki közvetlen kapcsolatban áll a területi vezetővel.

Több város, olykor egy egész ország családjainak összefogására hivatott. A központi könyvtár felügyeletét végzi, hozzá érkeznek be a családoktól az információk. Nem ritka, hogy valamilyen egyházi ranggal is rendelkezik.

A kiválasztott egy teljesen átlagosnak mondható, általában viszonylag fiatal (16-27 év közötti) személy. Az eddigi gyakorlat szerint általában férfi, és nem lehet semmilyen egyház szolgálatában, mivel ebből korábban akadtak már problémák.

Kiválasztottat két okból nevezhetnek ki egy városban: az egyik, hogy elmúlik egy ciklus, vagyis az elődje meghal. Érdekes módon az új Kiválasztott kiválasztásában nem ritkán éppen a Figyelők vannak a Király segítségére, habár soraikból nem szoktak választani. Legalábbis eddig a városban nem volt rá precedens.

A kiválasztott feladata, hogy mind a Felsőházban a választás évében képviselje az Embereket. A helyes döntés érdekében az embernek lehetősége van bármelyik természetfeletti csoporttal felvenni a kapcsolatot. Ebben segítséget, támogatást kap a Figyelőktől, valamint védelmet egész emberi életére a Szövetségtől. A választás végén joga van eldönteni, hogy akar-e továbbra is halandó maradni (ebben az esetben akár csatlakozhat a Figyelőkhöz is) vagy csatlakozhat bármelyik természetfeletti családhoz. Amennyiben az emberi életet választja, abban az esetben az élete végével ér véget a király és a párt uralkodói ciklusa.

Amennyiben a Kiválasztott a választás végén csatlakozik a természetfeletti lényekhez, úgy kiválasztanak egy vele egy idős embert, akinek az életéhez kötik a ciklust. Ezt a személyt már nem avatják be.

A Kiválasztott minden korban, míg a feladata tart, érinthetetlen. Megtámadása halálbüntetést von maga után.