Kering egy régi történet arról, hogy hogyan hozták létre a varázslók az ailuroszokat azzal a céllal, hogy azok fénylő lámpásként vezessék őket a túlvilágban. Azonban a varázstudók ideje lejárt, familiárisaik pedig itt maradtak arra várva, hogy talán egyszer majd újra felemelkednek régi gazdáik. Addig az újjászületés, az előző életek emlékeinek börtönében raboskodnak.



Képesek meglátni mások valódi alakját, még akkor is ha azok éppen emberi alakban vannak. Látják a holtak szellemét, képesek őket átkísérni a ragyogó fényen. Képesek házi macska méretű macskává változni. Ebben az alakban, ha belenéznek egy ember szemébe, akkor képesek vele kommunikálni, olvasni a felületes gondolatai között. (Varázslók közelében képesek apró varázslatokra is.)



Csupán emberi idejük van élni. Törékenyebbek bármely más természetfeletti lénynél. Nem emlékeznek folyamatosan a múltra. Ha egyszer alakot váltottak, csak nagy fáradtság árán alakulnak vissza. Emberi alakjukban nem élvezik azokat az előnyöket, amiket az állati alak nyújthat számukra.






Ha nincs egy olyan varázsló ismerősöd, aki erre a sorsa kárhoztatna (ez a lehetőség esélytelen), akkor valószínűleg (egyetlen lehetséges módja, hogy) a vérvonalad hosszú idők óta őrzi ezt a csodát. Ha a szüleid nem is voltak azok, még talán a nagyszüleid sem, de a dédszüleid egyike biztosan.



Nagyjából emberi idejük van élni. Átlag tizenhárom évesen kezdenek el a szüleik ellen lázadni, mely legkésőbb tizennyolc-huszonegy éves korukra befejeződik, vagy legalábbis a testi érésük egy másik szakaszba lép át. Nem mindig hasonlítanak a problémáik a többi tini gyerekéhez, mivel három és tizenhat éves koruk között elkezdenek emlékezni a múlt kisebb darabkáira, amitől összezavarodhatnak. Ifjú koruk huszonegy esztendős korukra kezdődik meg, nagyjából huszonhét éves korukra valószínűleg a családalapításon is túl estek. Nincs számukra olyan megkötés, hogy csak fajtárssal házasodhatnak. Ezt elég nehéz lenne betartani, hiszen számuk nagyon csekély. A felnőttkorból negyvenhét-ötvenkét éves koruk között lépnek be az öregkorba, és ha szerencsések, akkor tovább élnek, mint hetvenegy év, ebben az esetben már aggnak számítanak, halálukig.


Gúnynév:  -

Általában öt-hat ailurosznál többet nem lehet fellelni a városban, ráadásul jellemzően ezek is valamilyen szinten rokonai egymásnak. Hierarchiájuk az alapján épül fel, hogy milyen szerepet töltenek be a világban, a városban, és hogy milyen régóta raboskodnak a körforgásban.

Mindenki egy lehetőség arra, hogy egyszer feltámadjon benne a vér ereje, ha egy ailurosz családjába születik, bár általában nagyjából három és tizenhat éves kor között kezdenek el először emlékezni a múltra, ezt követően csak ritka kivételes alkalmakkor ébredhetnek fel.

Valószínűleg az utolsók között kötötték földhöz a lelkét a varázslók vagy valamiért nem képes olyan sok mindenre emlékezni. Akárhogy is legyen, a lényeg az emlékekben rejlik: Csak kevés információval rendelkezik a múltról, arról a varázslóról vagy varázslókról, akiket szolgált. Csekély erővel rendelkezik. Csak teliholdkor képes alakot váltani, és ha egyszer átalakult, a következő teliholdig nem is képes visszaváltozni. Ha egy lényre rásüt a hold fénye, vagy ha mágikus ünnepnap van, akkor látja mások igazi valóját. Képes megragadni mások tekintetét a pillantásával, és rövid ideig rabságban tartani.

Többet élt, többet tud, mint egy noah. Valamennyire emlékszik azokra a varázslókra, vagy arra az egyre, akiknek a szolgálatában állt. Egy telihold alatt képes kétszer alakot váltani (oda és vissza), de ha a hold alászállt, akkor már nem változhat vissza. Látja a holtakat, éjszakánként más lények való alakját is megpillanthatja.

Többet élt, többet tud, mint egy lamech. Valószínűleg elég jól emlékszik azokra a varázslókra, akiket szolgált, vagy arra az egyre. Pontosan tudja, hogy kinek az érkezésére vár. (Ki lesz a következő varázsló, akit szolgálhat, de azt nem tudja, hogy mikor.) Teliholdak és mágikus napok alkalmával annyiszor vált alakot, amennyiszer csak akar, de csak, míg éjszaka van, az utolsó alakváltásának a Hold alászálltakor meg kell történnie. Segíthet a holtaknak fájdalommentesen átküldeni a haldoklókat a holtak birodalmába. Képes látni a holtakat, megszólítani őket, segíthet nekik beteljesíteni a sorsukat. Megérzi fajtársait és látja mások igaz alakját, ha koncentrál, akkor akár nappal is.

Hosszú ideje tapossa már a malmot a földön, és sok mindenre emlékszik is abból, ami történt. Ha már emberi idejében elérte a felnőttkort, akkor általában már nagy tiszteletnek örvend, és még nagyobbnak, mire megöregszik. Minden ailurosz ismeri a nevét (az elsőt). Megérzi a közelében a fajtársait. Naponta egyszer bármikor alakot válthat. Segíthet a haldoklóknak a fájdalommentes halálban, valamint átkísérheti őket a fényben, feloldozva őket a kötelességük alól. Képes megmondani bármelyik fajtársáról, hogy melyik varázsló újjászületésére vár. Nem csak felületes gondolatokat képes kikémlelni macska alakban. Néha olyankor is látja mások valódi alakját, mikor nem akarja. Ha valakinek elkapja a tekintetét, akkor ember alakban is tud vele gondolatban kommunikálni.